 1.rész  |
|
|
|
Sokáig nehéz volt olyan adatokhoz jutni, amelyek lehetővé tették volna azt, hogy a Szent Koronánkról bővebbet tudjunk, hiszen mindent elködösítettek, ami egy előző "átkos" rendszerről szólt. A vallásról, vagy a királyságról csak a történelemórán illett beszélni, de királyokért nem volt sikkes lelkesedni. Az klerikális, vagy reakciós valami volt. Újabban sok ismertető anyag jelent meg a koronánkról, de itt is csak a méreteiről szóló információk, és a koronaőri feljegyzések voltak valóban tudományosan is megbízhatóak. A többi emberi. Jók is, és kimondottan félrevezetőek is. De mégis megjelent valami, és ezek között néhány eléggé megbízható forrásmunka. Ha ma valaki az igazságot valóban tudni akarná, akkor mai módszereinkkel invazív (károsító) vizsgálatok nélkül is megtudhatnánk néhány fontos dolgot a Szent Koronánkról. Így írom nagy kezdőbetűkkel, mert nem tárgy, hanem közjogi méltóság. Én elsőnek egy Röntgen-spektrográfiás mérést végeznék el a koronánkon. A visszavert és az áteresztett spektrum hiteles mérési anyagokkal szolgálhatna a korona eredetéről, és egy ezt kiegészítő C14-vizsgálat, vagy egyéb radiometriai kormeghatározás is hasznos adattal szolgálna. Jó esélyünk van arra is, hogy az alapanyagként felhasznált aranyat faszénnel kohósították. Ezek a mérések nem károsítanák a koronát, de vére megbízható adatokhoz juthatnánk vele kapcsolatban. |
|
Az első az izgalmasabb, mert egy ilyen spektrogram utalást ad még arra is, hogy hol bányászták azt az ércet, amelyből a korona aranya készült. Ez nem közömbös, mert minden aranybányának eltérő és jellegzetes nyomelem jellege van, és ez lehetővé teszi egyéb, kiegészítő vizsgálódás elvégzését is, hiszen az sem közömbös, hogy a történeti feljegyzések szerint mikor és meddig művelték azt az aranybányát. Meg kellene vizsgálni azt is, hogy a corona greca (alsó kör alakú pántrész), és az állítólag utólag rátett keresztpántok (corona latina) egykorúak-e, és/vagy ugyanabból a műhelyből való-e az anyaguk? A szegecsekre, és különösen a sebtében rágányolt hátsó 'Dukász' képre külön is figyelmet kell majd fordítanunk. Én a kalapos királyt sejtem a koronázási ereklyéink megrongálása mögött, akit a hun hagyományokhoz híven szándékosan nevezek egyszerűen csak 'kalapos királynak', mert sohasem koronázták ténylegesen magyar királlyá a magyarok koronájával, azt csupán fizikailag birtokolta. Ebből ugye az értelem szerint az következik, hogy nem is lehetett II. József. Emiatt törvényeket sem hozhatott, legfeljebb csak rendeleteket. Ez a cím csak királyként illette volna meg. |
|
Különben József felvilágosult uralkodó volt, sok jó intézkedést is hozott, de halála előtt visszavonta ezeket, mert tudta, hogy a magyar koronatörvény értelmében amúgy is eltörlődnének a halálával. Jobbnak látta, ha ezt ő maga teszi meg. A koronára utólag rátett további két kép (Géza, Konstantin) is figyelemre méltó, mert ezek anyagi összetétele is érdekes. A fent ajánlott vizsgálatok semmiféle kárt nem tenne a koronában, de sok tudománytalan vitát döntenének el végérvényesen, ahol néha egészen együgyű vélemények is évszázados teret nyertek. Tisztázzunk valamit! A magyarok koronája minden jegyében közép-ázsiai jegyeket mutat. Ilyet abban az időben Rómában egyetlen ötvösmester sem tudott készíteni. Megkísérelték ugyan a technológia elorzását is, mert bizony nagyon tetszetősek, kívánatosak voltak a keleti mesterek munkái, de mester is kell az alapanyaghoz. A művészettörténészek és a történészek szerint az 1050-es évek után már keleten sem voltak ilyen stílust képviselő műhelyek. Európában ismerték ezeket az ékszereket és dísztárgyakat is, nagyon áhítoztak utána és többször ki is rabolták érte avar néptestvéreinket. Ők a határőrnép szerepét játszották az eurázsiai népszövetségi kagánság és a római birodalom akkori (eléggé stabil) határán. A törzsszövetségeket mindenki emlegeti, a vérszerződést is mindannyian tanultuk, de ez nem korlátozódott a honfoglalás aktusára, hanem elterjedt szokás volt a szavatartó hun fajoknál. Ha valakivel szerződtek, akkor még a saját rokonaikat is leverték, ha azok áthágták a becsület határát. |
|
Európában és Ázsiában minden nép hunoknak mond minket, mostani, mai magyarokat. Hunniában -az akadémiai kutatók szerint- állítólag már nem élnek hunok. Ennek ellenére találtunk ilyet Rómában, hogy ; Mathias, Rex Sciturum... A korabeli pápa még így írt Mátyás királyunknak, hogy 'Mátyás, a szkíták királya'. Úgy gondolom, hogy az akkori pápa sem volt alultájékoztatott, és tudta, hogy ki a szomszéd uralkodó. Ez a korszak szédületesen el lett kenve a történelmünkben. Atillától az egész világ reszketett, és a tankönyvekkel ellentétben még az unokájának is fizette a 'védelmi pénzt' a Kelet-római császárság. A Nagy Atillának még a Nyugat-római birodalom is fizetett, csak a szenátus előtt búzavásárlásnak álcázták a védelmi pénz fizetését. Megállíthatatlanul eljutott Rómáig is, de nem fosztotta ki. Állítólag ott meglátta az égen Péter és Pál apostolokat karddal a kezükben, és ettől megrettenve félelmében visszafordult. Pedig maga a római pápa hozta elé a város kulcsait. Ezt a jelenetet fel is festették a sixtusi kápolna falára. A gótokat meg valahogy lefelejtették onnan (mint veszedelmet), pedig nem sokkal Atilla után kétszer is lerombolták és kifosztották a szent várost. Attila ókeresztény uruki-Mani hitű uralkodó volt, Kínáig egész Eurázsia császára. Ezért nem fosztotta ki Rómát. Aetius a római vezér jó barátja volt. Váratlan halála (megmérgezése) nagy veszteség volt a hunoknak. Volt egy szépséges és fiatal gót felesége is. Bele is halt az elállíthatatlan 'orrvérzésbe'. Már a nászéjszakáján. |
|
A Szent Koronánk császári jellege ma is megfigyelhető. Ezt felül pántos kivitele jelenti. Ezért van a 'pantokrátor-kép' a korona tetején. Az ilyen koronaalak ugyanis azt jelenti, hogy e fölött az uralkodó felett már csak az Isten áll. Az is érdekes, hogy Atillát az Isten ostorának nevezte az akkori világ, és nem pedig az 'ördög ostorának'. Sokan ócsárolták azokat a kutatókat, akik Sumer vagy Egyiptomi vérségi-nyelvi, sőt vallási kapcsolatokat merészeltek feltételezni, de még sok meglepő bizonyítékot fogunk lapjainkon megmutatni olvasóinknak. Az élet is gyakran szolgál ilyenekkel. |
|
A thébai pantokrátor. Egy mandorlában van ábrázolva, és ezt 64 "pötty" keretezi! Atilla dolgainak ótörökül és az úz mondák és regék körében is utána lehet olvasni a hazai és a bizánci (akarom mondani isztambuli) könyvtárakban. Az avarok kirablásával szerzett sok szekérszám összeharácsolt kincset Nagy Károly később széthordatta (ajándékozta) az egész akkori katolikus Nyugaton, így még hispániai (spanyol) kolostornak is jutott belőle. |
|
Azt még a gyenge elméjűek is tudták, hogy ez majd nem marad válasz nélkül, hiszen az avarok a hunokkal rokonságban és törzsi szerződésben voltak, és ezért "művelt nyugaton" sok ékszert durván (lemezollóval) daraboltak szét, és egy-egy látványos darabjukkal ruhadíszeket, könyvtábla díszeket kókányoltak, hogy a szépséges aranydíszeket ne kelljen beolvasztani, és abba a butaságba ringatták bele magukat, hogy a hunok így már biztosan nem fognak ráismerni. Ezekkel még most is tele van a "művelt" Nyugat. Atilla kardja is ki van állítva Bécsben, és a "megbecsülés jeléül" közvetlenül a klozet mellé tették a vitrint. Hja! A tudatalatti nagy úr. Még ma is félnek. Nagy Károly kardjának keresztelték át. 1500 év múlva. Többek között ezeknek a rablott kincseknek a nyomdokain "kalandoztak" a későbbi hun "kommandók". Lényegében; a jogos tulajdonért. Ez volt az a bizonyos "kalandozások kora", de szerintem még a tatár és a török hadjáratok is ennek voltak köszönhetők, vagyis a dolog közelibb és élőbb, mint azt elsőre gondolnánk. Ez úgy volt kalandozás, ahogy a csángók "elcsángálása"... |
|
A besenyők egészen idáig üldöztek minket, azután meg nem jöttek be ide a "tejjel-mézzel folyó" Kánaánba. A kabarok az előörs, a besenyők a zárónép voltak? Ezért maradtak a Kárpátokon túl a csángók? A honfoglalás után hova tűntek ilyen szokatlan hirtelenséggel a besenyők. Csak az idekergetés volt a feladatuk? A mondáink semmiféle kergetésről nem beszélnek. Itt is van egy kis úri huncutság? Túl sok a Besnyő nevünk. A besenyőket testőrként alkalmazták királyi udvarunkban a megbízhatóságuk miatt. Hunor és Magor idáig - a Kárpátokon túlra - kergette a csodaszarvast, megtetszett nekik a hely, majd idevezették a népet. De mikor? Ennek bizony még sokkal Árpád atyánk előtt kellett megtörténnie, ami a fennmaradt uralkodólistánkból jól követhető. |
Miért Szent a magyarok koronája?
Több mint elgondolkoztató, hogy minden lényegi
jegyében hasonlatos képet talált tehetséges fiatal régészünk;
Vörös Győző egy Théba melletti hegyi barlangban a mennyezetre
festve. Ebből azután nagy botrány is lett, mert a "Templom
Théba koronáján" c. szenzációs könyvében ezt meg
merte jelentetni (a ókorfelelős nagy mogulok tudta és
beleegyezése nélkül!). A "vezető magyarokat" (vagy
a magyarokat vezetőket?) nagyon felzaklatta a dolog, mondhatjuk
majdnem megütötte őket a szederjes guta. No igen! Sok évszázados
aknamunkát tett nevetségessé munkájával. Az ominózus
barlangban fényképezett freskón a pantokrátort látni egy
mandorlában, 64 kis kerek dísszel keretezve, Jézus aurája, a
kép stílusa, a Nap és a Hold a feje mellett, a trónus, és
minden jegy azonnal a koronánkon lévő képre emlékeztet.
Lehet, hogy valóban kopt eredetű, de akkor meg mi köze van a
koronánknak a kopt hagyományokhoz? Mert a jogarunkban meg egy
egyiptomi kvarc van...
